József Popp

Despite physical, cultural, economic and other obstacles, millions of people have recently emigrated from one country to another in search of a better life. Consequently, the importance of this research topic has grown over time. Analysis of this regional approach is based on the OECD censuses, and its unique Database on Immigrants (DIOC), which makes it possible to generate a wide variety of cross-tabulations on the characteristics of asylum-seekers by the country of their birth. The aim of this study is to contribute to literature by analysing the role of regional differences in migration more closely in terms of the importance of migration regulation policies in the OECD countries. According to the results based on Binary Logistic (Logit) and Linear (OLS) Regression models, the educational attainment, age, sex and the place of birth of migrants are related in different ways to their region of origin. Moreover, male migrants are more skilled than females, migrants who are more educated are older than the less skilled, and foreign-born migrants seemed to be older than native-born migrants. There is also additional evidence suggesting that different regions and countries might follow different policies and norms for admission of migrants. Therefore, forthcoming migration governance programs that aim to facilitate the labour market integration of migrants should also take into consideration their regional characteristics.

The turbulent changing economic environment following the 2008 global financial and economic crisis has posed a major challenge to the majority of producing and manufacturing companies. The recessionary economy of the European Union, the " marginal countries " existence on the edge of bankruptcy, the shortage of loans and the subdued consumption of the population all affect the way in which products are marketed and the integration of accompanying services. This change has a significant impact on logistics processes and logistics service providers, as they face changing tasks and challenges in supply chain management. The authors intend to address this impact in their article, which also takes into account the results of international scientific papers.

The effects of Intellectual Property Rights (IPRs) is one of the economic mysteries of the current literature. However, at sectoral-level, it has still failed to provide any obvious empirical evidence regarding any direct link between patents and productivity. The chief contribution of this research paper is to provide empirical evidence on how chemistry patents relate to productivity growth in the case of a low-tech intensive industry (Food, Beverage and Tobacco). In order to support both the theoretical and empirical findings of the literature a dynamic regression model is tested and found a valid representation of the negative relationship between food chemistry patents granted and productivity growth in the long run. Subsequently, some conclusions and policy implications are suggested in order to support the enhanced productivity growth performance of these food industries, highlighting the importance of changes in current property protection systems

Abstract The 7 billion global population is projected to grow
by 70 million per annum, increasing by 30 % to 9.2 billion by
2050. This increased population density is projected to increase
demand for food production by 70%notably due to changes in
dietary habits in developing countries towards high quality
food, e.g. greater consumption of meat and milk products and
to the increasing use of grains for livestock feed. The availability
of additional agricultural land is limited. Any expansion will
happen mostly at the expense of forests and the natural habitats
containing wildlife, wild relatives of crops and natural enemies
of crop pests. Furthermore, more agricultural land will be used
to produce bio-based commodities such as biofuel or fibre
instead of food. Thus, we need to grow food on even less land,
with less water, using less energy, fertiliser and pesticide than
we use today. Given these limitations, sustainable production at
elevated levels is urgently needed. The reduction of current
yield losses caused by pests is a major challenge to agricultural
production. This review presents (1) worldwide crop losses due
to pests, (2) estimates of pesticide-related productivity, and
costs and benefits of pesticide use, (3) approaches to reduce
yield losses by chemical, as well as biological and recombinant
methods of pest control and (4) the challenges of the cropprotection
industry. The general public has a critical function in
determining the future role of pesticides in agriculture. However,
as long as there is a demand for pesticide-based solutions
to pest control problems and food security concerns, the externality
problems associated with the human and environmental
health effects of pesticides need also to be addressed.

The increasingpricesandenvironmentalimpactsoffossilfuelshavemadetheproductionofbiofuelsto reach  recedentedvolumesoverthelast15years.Giventheincreasinglandrequirementforbiofuel production, theassessmentoftheimpactsthatextensivebiofuelproductionmaycausetofoodsupply
and totheenvironmenthasconsiderableimportance.Agriculturefacessomemajorinter-connected
challenges indeliveringfoodsecurityatatimeofincreasingpressuresfrompopulationgrowth,changing
consumption patternsanddietarypreferences,andpost-harvestlosses.Atthesametime,thereare
growingopportunitiesanddemandsfortheuseofbiomasstoprovideadditionalrenewables,energyfor
heat, powerandfuel,pharmaceuticalsandgreenchemicalfeedstocks.Biomassfromcellulosicbioenergy
crops isexpectedtoplayasubstantialroleinfutureenergysystems.However,theworldwidepotentialof
bioenergy islimited,becausealllandismulti-functionalandlandisalsoneededforfood,feed,timber,
and fiber production,andfornatureconservationandclimateprotection.Furthermore,thepotentialof
bioenergy forclimatechangemitigationremainsunclearduetolargeuncertaintiesaboutfuture
agricultural yieldimprovementsandlandavailabilityforbiomassplantations.Large-scalecultivation
of dedicatedbiomassislikelytoaffectbioenergypotentials,globalfoodpricesandwaterscarcity.
Therefore,integratedpoliciesforenergy,landuseandwatermanagementareneeded.Asbiomass
contains alltheelementsfoundinfossilresources,albeitindifferentcombinations,thereforepresentand
developing technologiescanleadtoafuturebasedonrenewable,sustainableandlowcarboneconomies.
This articlepresents [1] riskstofoodandenergysecurity [2] estimatesofbioenergypotentialwithregard
to biofuelproduction,and [3] the challengesoftheenvironmentalimpact.

A 2006/2007. gazdasági évtÅ‘l a legtöbb mezÅ‘gazdasági termék ára gyors emelkedésnek indult és rekordokat döntött. A FAO élelmiszerár-indexe 2006 januárja és 2008 januárja között több mint 60 százalékkal emelkedett. Ãrkilengések persze korábban is elÅ‘fordultak, de a legutóbbi ársokkot azonban számos tényezÅ‘ együttesen idézte elÅ‘. Ezek felsorolásánál elsÅ‘ helyen említhetÅ‘ a világ gabona- és olajosmagkészleteinek megcsappanása: a Föld élelmiszermérlege évtizedek óta nem mutatott ilyen szűkös tartalékokat. Ehhez egyértelműen hozzájárult a rövidlátó gazdaságpolitika is. Ugyanakkor a média hajlamos az élelmiszerárak ugrásszerű növekedését inkább a feltörekvÅ‘ gazdaságok (pl. Kína és India) élelmiszer-fogyasztási szerkezete átalakulásának és a bioüzemanyag-gyártás növekvÅ‘ nyersanyag-felhasználásának tulajdonítani. Az élelmiszerár-sokkot kiváltó tényezÅ‘ket három csoportba soroltuk: 1. A mezÅ‘gazdasági termelést és kereskedelmet befolyásoló ökológiai és biológiai természetű tényezÅ‘k. 2. Makrogazdasági környezetre ható tényezÅ‘k (népesség és fogyasztói jövedelmek növekedése, kÅ‘olaj világpiaci árának drasztikus emelkedése stb.). 3. Agrár- és kereskedelempolitikai tényezÅ‘k (kereskedelemkorlátozó intézkedések, reformok, bioüzemanyag-gyártás ösztönzése stb.). A vizsgált tényezÅ‘k egy része rövidebb, a másik hosszabb távon fejti ki hatását. Míg pl. a termelés visszaesése a vezetÅ‘ agrártermelÅ‘ és -exportÅ‘r országokban inkább csak éven belül (ciklikusan) befolyásolja a piacokat, egyes makrogazdasági tényezÅ‘k sokéves idÅ‘szakon átívelÅ‘ strukturális változásokat idéznek elÅ‘. A ciklikus kilengések és a fundamentális szerkezeti változások „kellemetlen mellékhatásai†csillapításának, a piacok stabilizálásának egyik eszköze a biotechnológia alkalmazása. Az Európai Unióban nem engedélyezett GMO-k véletlenszerű elÅ‘fordulására zérustolerancia vonatkozik, függetlenül attól, hogy ezek forgalmazását bármely harmadik országban már engedélyezték. Az EU engedélyezési gyakorlata lényegesen eltér a harmadik országokétól – különösen az eljárás idÅ‘hossza tekintetében. Míg a Közösségben a procedúra gyakran három évig is elhúzódik, addig pl. az USA mindössze 15 hónap alatt zöld lámpát ad egy-egy új GM vonal köztermesztési bevezetésének. Az engedélyezés harmonizációjának hiánya oda vezetett, hogy míg egy-egy GM termény termelése, forgalmazása, felhasználása a világ számos országában engedélyezett, az Európai Unióban tilos. A nem engedélyezett GM terményekkel szembeni zérustolerancia komolyan hat a jelenben és a jövÅ‘ben is az EU szójabab, kukorica, illetve ezek származékos termékei (szójadara, kukoricaglutén-takarmány, DDGS) behozatalára. Ugyanis a Közösség évtizedek óta képtelen saját termelésbÅ‘l kielégíteni a magas fehérjetartalmú takarmányok iránti belsÅ‘ igényét, azok túlnyomó része Délés Észak-Amerikából érkezik, ahol az exportÅ‘r országok már számottevÅ‘ arányban termelnek géntechnológiával módosított szójababot, repcét és kukoricát. A jövÅ‘ben számos új GM növény piaci bevezetése várható. A mezÅ‘gazdasági termelés továbbra is a jelenleg hasznosított földterületeken összpontosul, ahol a termelékenység növelése az elsÅ‘dleges cél. Ez elkerülhetetlenül elÅ‘térbe helyezi a biotechnológia alkalmazását. A világ mind több országában fognak GM növényeket termeszteni függetlenül attól, hogy az Európai Unió milyen gyorsan, illetve egyáltalán engedélyezi azokat vagy sem. Az is nyilvánvaló, hogy a Közösség nem képes csökkenteni függÅ‘ségét a mezÅ‘gazdasági nyersanyagimporttól. Az EU tehát két lehetÅ‘séggel áll szemben: vagy elfogadja az élelmiszer-kibocsátásának visszaesését és az import (különösen húsfélékbÅ‘l) növekedését, vagy tudomásul veszi a nemzetközi piac változásait, és ennek veti alá a GM növények politikai és emocionális motivációktól sem mentes engedélyezési eljárását a szigorú kockázatbecslés érvényesítése mellett. Az élelmiszer-, energia- és a környezetbiztonság egyensúlyának megteremtése fontos feladat az EU-ban. A megfelelÅ‘ prioritási sorrend felállítása vita tárgya a tagországokban, mert ennek végeredménye dönti el a jelenlegi agrártámogatási rendszer további reformjait. Ez azért is fontos, mert a földhasználatért folyó verseny tovább élezÅ‘dik, ugyanis a földterületért (vízfelhasználásért) az élelmiszeripar versenyez a takarmány-, energia- és vegyiparral (lebomló csomagolóanyag-gyártás), továbbá a környezetvédelem, a biodiverzitás és a rekreáció is egyre inkább felértékeli a termÅ‘földet. Az élelmezés-, energia- és környezetbiztonság prioritási sorrendje komoly mérté...

In recent years the Hungarian milk sector has had serious problems. Since the EU accession, domestic milk production has continuously declined, the balance of the foreign trade of milk and dairy products has deteriorated year after year and the degree of self-sufficiency has fallen below 100%. This paper, drawing on the study of Popp and Potori [2009], analyses why the

Szerzői kollektívánk az AKI 2007/7. számú tanulmányában (Alkalmazkodási kényszerben a magyar mezőgazdaság) megállapította, hogy a magyar agrárgazdaság viszonylag nagy kilengésekkel ugyan, de kényszerpályán sodródik, és kibocsátásának volumenét 2013-ig csak 6%-kal képes növelni, azt is torz szerkezetben. A behatárolt mozgástérben a mezőgazdaságból származó jövedelmek reálértéke – szintén túlzott ágazati aránytalanságokkal – legfeljebb a 2006. évi szinten marad. Rámutattunk azonban arra is,